Az érvényesen megkötött házasság két okból szűnhet meg. Egyrészt az egyik vagy mindkét házastárs halálával, vagy pedig, ha a bíróság a házasságot jogerős ítéletével felbontja. Ezt fontos tudni, mert a válás menete minden esetben a házassági bontóper menetét jelenti és utána -ha volt közös vagyon- a közös vagyon megszüntetése iránti pert.

A válás menetéről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) rendelkezik. Magáról a házasság megszűnéséről a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza a szabályokat.

A válás menete: a per megindítása

A válópert keresetlevéllel indítjuk meg, amellyel bejelentik a felek a bíróságnak a házasság felbontása iránti szándékukat. A keresetlevélnek – a keresetlevélre általában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell (a) a házasság megkötésére és (b) a házasságból származó, életben lévő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, és (c) azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható.

A keresetlevélhez – a keresetlevél kötelező mellékletein túl – csatolni kell az előzők szerinti adatokat igazoló okiratokat. Továbbá nagyon fontos figyelembe venni azt a tényezőt, hogy a házasság felbontására irányuló per csak és kizárólag személyesen indítható meg, de ez nem zárja ki a jogi képviselő meghatalmazását. Ennek oka az, hogy a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérelmére, vagy a házastársak közös kérelmére, azaz egyező akaratnyilvánítása alapján bontja fel a házasságot.

A keresetlevél befogadása után indul meg az eljárás, amelyben felperes lesz az a személy, aki benyújtja a keresetetalperes az a személy, akivel szemben indítja meg a felperes az eljárást.

Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt, egyebekben az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik.

A bíróság eljárása illetékköteles eljárás, amely a jelenleg hatályos törvényünk alapján 30.000 Ft.

Válás közös megegyezés nélkül

A bíróság a házasságot bármelyik fél kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ezek a körülmények különösen akkor állapíthatóak meg, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására nincs kilátás. Utóbbi esetében az életközösség megszűnéséhez vezető okfolyamat és a különélés időtartama vizsgálandó. A bíróság ezen körülményekre bizonyítást folytat le.

A bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy ki a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie a házasság felbontásának kimondását megelőzően, hogy a házasság véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és annak helyreállítására lehetőség nincs kilátás.

válás menete Netügyvéd jogi blog bíróság

A válás menete: bírósági tárgyalások

Első tárgyalás: a perfelvételi tárgyalás:

A fél személyes meghallgatása nem kötelező akkor sem, ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll. A perfelvételi tárgyaláson a bíróság megpróbálja a feleket kibékíteni. Ha a békítés eredményre vezet, akkor az eljárást a bíróság hivatalból megszünteti. Ebben az esetben a felek perköltség megtérítésére nem kötelesek.

Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek nem békülnek ki, és perfelvételi nyilatkozataikat megtették, továbbá a perfelvétel elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt végzéssel lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját.

A perfelvétel lezárása után, az érdemi tárgyalás azonnali megkezdésének nincs helye, kivéve, ha a fél személyes meghallgatása nem kötelező, vagy ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke. Ez a megszorító szabály a felek kibékülését hivatott szolgálni közvetetten.

Első érdemi tárgyalás:

A per első érdemi tárgyalásán a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja, itt a megjelenés már kötelező. Ennek felperes részéről történő elmulasztása esetén a pert a bíróság megszünteti. A házasság felbontására irányuló peres eljárás során megegyezés hiányában bíróság azt vizsgálja, hogy a házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e. Ezen túlmenően pedig -amennyiben a házasságból közös kiskorú gyermek született, volt utolsó közös lakásuk, valamint van esetlegesen házastársi tartás iránti igény – úgy ezekben a kérdésekben is dönthet a bíróság.

Ezen járulékos kérdésekről a bíróság a bizonyítása lefolytatása után dönt. A bizonyítás a felek feladata a perben. De sajátossága ezeknek a pereknek az, hogy a bíróság az általa fontosnak talált kérdésekben hivatalból is lefolytathat bizonyítást.

Második érdemi tárgyalás:

A második és az azt követő esetleges tárgyalásokon már a bíróság konkrétan foglalkozik a részletekkel, belemélyed a vitás kérdésekbe. A bizonyítás megkezdődik, ebben a szakaszban kerülhet sor a tanúk meghallgatására, valamint szakértő kirendelésére is. Előfordulhat olyan, hogy egy adott tárgyalási napom nincs vége a válópernek, ebben az esetben a bíró egy újabb határnapot tűz ki.

Ha a bizonyítási eljárás lezárul, a bíró berekeszti a tárgyalást, kiküldi a jelenlevőket a folyosóra. Visszaszólítás után a bíróság kihirdeti a döntését, amelyet mindenki állva hallgat meg. Ezt követően lehet leülni, amikor is a bíró megindokolja a döntést.

Válás közös megegyezéssel

válás menete Netügyvéd jogi blog válás közös megegyezéssel

Ebben az esetben a válás nem a bíróság utasítására történik, Ez a válni kívánó felek szabad döntésén alapszik. Megegyezésen alapuló válás esetén a házastársak által a bíróság felé kinyilvánított, a házasság felbontását célzó közös akarata akkor utal a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására, ha az végleges elhatározáson alapul, befolyásmentes és egyező. Ebben az esetben nem kerül sor a házasság megromlásához vezető okok feltárására sem. Véglegesnek tekinthető az elhatározás, ha a felek a járulékos kérdésekben megegyeztek.

A járulékos kérdések, amelyekben a házastársaknak meg kell egyeznie az új Ptk. szerint: a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi tartás (csak ez iránti igény esetén), a házastársi közös lakás használata.

A bíróság által jóváhagyott egyezségnek a bírói ítélettel azonos hatálya van. Ez abban nyilvánul meg, hogy az egyezségben foglaltakat is be kell tartani, szükség esetén jogi eszközökkel is kikényszeríthető. Ezért a bíróság csak és kizárólag határozott, konkrét, egyértelmű és végrehajtható egyezséget hagyhat jóvá. Azaz olyat, amelyben a kötelezettség teljesítésének a határideje pontosan meghatározott, és amely nem tartalmaz bizonytalan, teljesíthetetlen feltételeket.

A válás menete: a per befejezése

A házasság felbontásáról a bíróság ítélettel határoz. Megegyezésen alapuló bontás esetében a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően. A házasság azon a napon szűnik meg, amikor a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedik.

A bíróságnak a házasságot felbontó ítéletében – szükség esetén hivatalból is – határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől.

A bíróságnak a fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre. A házasságot felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye.

A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmény mérlegelése alapján határoz.

A bíróság a házasságot felbontó ítéletében megállapítja a házassági életközösség időtartamát. Erre akkor kerül sor, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban, az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg.

Milyen más keresettel érdemes összekapcsolni az eljárás gyorsabb befejezése végett?

válás menete Netügyvéd jogi blog gyerektartás szülői felügyeleti jog

A házasság felbontása iránti keresetet, ugyanarra a házasságra vonatkozó érvénytelenítési keresettel, továbbá a házastársak gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére, a házastársi tartásra, a házastársi közöd lakás használatának rendezésére, valamint a házastársi névviseléstől való eltiltásra vonatkozó keresetet lehet összekapcsolni.

Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per vagy a házassági perhez a Pp. 455.§ (1) bekezdése szerint kapcsolható kereset.

Házassági bontóper kapcsolata a házassági vagyonjogi perrel

A házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset –a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset kivételével – a házassági bontóperrel nem kapcsolható össze. Így – ha volt közös vagyon – a válás menete folytatódik a közös vagyon megszüntetése iránti perrel.

Olvasson tovább! Legújabb cikkeink: