Az érvényesen megkötött házasság két okból szűnhet meg. Egyrészt az egyik vagy mindkét házastárs halálával, vagy pedig, ha a bíróság a házasságot jogerős ítéletével felbontja.

A házasság megszűnéséről a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban a Ptk.) rendelkezik.

A válóper menete: megindítás

A válópert keresetlevéllel indítjuk meg, amellyel bejelentik a felek a bíróságnak a házasság felbontása iránti szándékukat. A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban a Pp.) 455§ (2) bekezdése alapján a keresetlevélnek – a keresetlevélre általában meghatározottakon túl- tartalmaznia kell (a) a házasság megkötésére és (b) a házasságból származó, életben lévő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, és (c) azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható.

A keresetlevélhez – a keresetlevél kötelező mellékletein túl – csatolni kell az előzők szerinti adatokat igazoló okiratokat. Továbbá nagyon fontos figyelembe venni azt a tényezőt, hogy a házasság felbontására irányuló per csak is kizárólag személyesen indítható meg, de ez nem zárja ki a jogi képviselő meghatalmazását. Ennek oka az, hogy a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérelmére, vagy a házastársak közös kérelmére, azaz egyező akaratnyilvánítása alapján bontja fel a házasságot.

A keresetlevél befogadása után indul meg az eljárás, amelyben felperes lesz az a személy, aki benyújtja a keresetet, alperes az a személy, akivel szemben indítja meg a felperes az eljárást.

Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt, egyebekben az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik.

A bíróság eljárása illetékköteles eljárás, amely a jelenleg hatályos törvényünk alapján 30.000 Ft.

Válás közös megegyezés nélkül

A bíróság a házasságot bármelyik fél kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ezek a körülmények különösen akkor állapíthatóak meg, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhet vezető okfolyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás. A bíróság ezen körülményekre bizonyítást folytat le. A bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy ki a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie a házasság felbontásának kimondását megelőzően, hogy a házasság véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és annak helyreállítására lehetőség nincs kilátás.

A válóper menete: tárgyalások

Első tárgyalás: a perfelvételi tárgyalás:

A fél személyes meghallgatása nem kötelező akkor sem, ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll. Ez alkalommal a bíróság elsődleges feladata megpróbálni a feleket kibékíteni. Ha a békítés eredményre vezet, akkor az eljárást a bíróság hivatalból megszünteti. Ebben az esetben a felek perköltség megtérítésére nem kötelesek. Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek nem békülnek ki, és perfelvételi nyilatkozataikat megtették, továbbá a perfelvétel elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt végzéssel lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját.

A perfelvétel lezárása után, az érdemi tárgyalás azonnali megkezdésének nincs helye, kivéve, ha a fél személyes meghallgatása nem kötelező, vagy ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke. Ez a megszorító szabály a felek kibékülését hivatott szolgálni közvetetten.

Első érdemi tárgyalás:

A per első érdemi tárgyalásán a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja, itt a megjelenés már kötelező, ennek felperes részéről történő elmulasztása esetén a pert a bíróság megszünteti. A házasság felbontására irányuló peres eljárás során megegyezés hiányában bíróság azt vizsgálja, hogy a házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ezen túlmenően pedig -amennyiben a házasságból közös kiskorú gyermek született, volt utolsó közös lakásuk, valamint van esetlegesen házastársi tartás iránti igény – úgy ezekben a kérdésekben is dönthet a bíróság.

Ezen járulékos kérdésekről a bíróság a bizonyítása lefolytatása után dönt. A bizonyítás a felek feladata a perben, de sajátossága ezeknek a pereknek az, hogy a bíróság az általa fontosnak talált kérdésekben hivatalból is lefolytathat bizonyítást.

Második érdemi tárgyalás:

A második és az azt követő esetleges tárgyalásokon már a bíróság konkrétan foglalkozik a részletekkel, belemélyed a vitás kérdésekbe. A bizonyítás megkezdődik, ebben a szakaszban kerülhet sor a tanúk meghallgatására, valamint szakértő kirendelésére is. Előfordulhat olyan, hogy egy adott tárgyalási napom nincs vége a válópernek, ebben az esetben a bíró egy újabb határnapot tűz ki.

Ha a bizonyítási eljárás lezárul, a bíró berekeszti a tárgyalást, kiküldi a jelenlevőket a folyosóra. Visszaszólítás után a bíróság kihirdeti a döntését, amelyet mindenki állva hallgat meg. Ezt követően lehet leülni, amikor is a bíró megindokolja a döntést.

Válás közös megegyezéssel

Ebben az esetben a válás nem a bíróság utasítására történik, Ez a válni kívánó felek szabad döntésén alapszik. Megegyezésen alapuló válás esetén a házastársak által a bíróság felé kinyilvánított, a házasság felbontását célzó közös akarata akkor utal a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására, ha az végleges elhatározáson alapul, befolyásmentes és egyező. Ebben az esetben nem kerül sor a házasság megromlásához vezető okok feltárására sem. Véglegesnek tekinthető az elhatározás, ha a felek a járulékos kérdésekben megegyeztek.

A járulékos kérdések, amelyekben a házastársaknak meg kell egyeznie az új Ptk. szerint: a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi tartás (csak ez iránti igény esetén), a házastársi közös lakás használata.

A bíróság által jóváhagyott egyezségnek a bírói ítélettel azonos hatálya van. Ez abban nyilvánul meg, hogy az egyezségben foglaltakat is be kell tartani, szükség esetén jogi eszközökkel is kikényszeríthető. Ezért a bíróság csak és kizárólag határozott, konkrét, egyértelmű és végrehajtható egyezséget hagyhat jóvá, olyat, amelyben a kötelezettség teljesítésének a határideje pontosan meghatározott, és amely nem tartalmaz bizonytalan, teljesíthetetlen feltételeket.

A válóper menete: a befejezés

A házasság felbontásáról a bíróság ítélettel határoz. Megegyezésen alapuló bontás esetében a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően. A házasság azon a napon szűnik meg, amikor a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedik. A bíróságnak a házasságot felbontó ítéletében – szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is, azaz hivatalból – határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől. A bíróságnak a fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre. A házasságot felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye.

A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmény mérlegelése alapján határoz.

A bíróság a házasságot felbontó ítéletében megállapítja a házassági életközösség időtartamát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban, az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg.

Milyen más keresettel érdemes összekapcsolni az eljárás gyorsabb befejezése végett?

A házasság felbontása iránti keresetet, ugyanarra a házasságra vonatkozó érvénytelenítési keresettel, továbbá a házastársak gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére, a házastársi tartásra, a házastársi közöd lakás használatának rendezésére, valamint a házastársi névviseléstől való eltiltásra vonatkozó keresetet lehet összekapcsolni.

 Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per vagy a házassági perhez a Pp. 455.§ (1) bekezdése szerint kapcsolható kereset.

Házassági per kapcsolata a házassági vagyonjogi perrel.

A házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset –a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset kivételével – a házassági per nem kapcsolható össze.

Iratkozzon fel a hírlevelünkre!

Iratkozzon fel a hírlevelünkre!

Feliratkozásod után megerősítő e-mailt küldünk, majd rendszeresen értesítünk legújabb híreinkről és ajánlatainkról.

You have Successfully Subscribed!