Mi a jogi megítélése annak a helyzetnek, ha nem érti a fogyasztó a vállalkozás által alkalmazott általános szerződési feltételeket? Két részre bontottam a vizsgálódásomat. Egyrészt megvizsgálom az előbb említett helyzet jogi megítélését, másrészt áttekintem, hogy jogvita esetén mire hivatkozhat a fogyasztó a vállalkozással szemben. Végül megvizsgáltam etikai szempontból is az ügyet.

A fogyasztó vásárol egy online webshopból egy terméket. Online szerződés jön létre a fogyasztó és a vállalkozás között az interneten keresztül. Fogyasztói jogvita egyelőre nem merül fel, így az általános szerződési feltétel alkalmazását, mint a vállalkozás piaci gyakorlatát vizsgálom meg először.

Ebben az esetben Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) M) cikkének (2) bekezdéséből kell kiindulnunk. Mely szerint Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. A tisztességes gazdasági verseny része a tisztességes szerződési gyakorlat alkalmazása a vállalkozás részéről a fogyasztóval szemben. A tisztességességes szerződési gyakorlat egyik követelménye a közérthetőség.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, azaz a Versenytörvény 2. §-a rögzíti, hogy ‘Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók, illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni. Ez az úgynevezett generálklauzulája a Versenytörvénynek.

A fogyasztó törvényes érdekeit veszélyezteti az olyan általános szerződési feltétel, amely nem megtévesztő vagy nem érthetetlen, de alkalmas arra, hogy a fogyasztó esetleg félreértse, rosszul értelmezze az abban foglaltakat. A fogyasztó törvényes érdekeit sérti az olyan általános szerződési feltétel alkalmazása a vállalkozás részéről, amely őt megtéveszti vagy számára érthetetlen, ugyanis joga van a vállalkozás által alkalmazott általános szerződési
feltétel közérthetőségéhez.
(Ahogy egyébként a GDPR rendelet 3 is előírja kötelezettségként az adatkezelők részére az adatkezelési tájékoztató közérthető formában történő megfogalmazását.)

A Versenytörvény 8 § (1) bekezdése is rögzíti, hogy ‘Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni.’ És a következő bekezdésben azt, hogy ‘Az üzletfelek megtévesztésének minősül a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti kommunikációja – ideértve bármely információközlést, annak megjelenési módjától, eszközétől függetlenül -, egyéb magatartása, tevékenysége vagy mulasztása (a továbbiakban együtt: üzleti gyakorlat), amely [a)…] b) – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait – az adott helyzetben az üzletfél üzleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, és ezáltal befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas.

Tehát Versenytörvény-sértő az érthetetlen általános szerződési feltétel alkalmazása a vállalkozás részéről. A fogyasztó versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezhet a vállalkozással szemben. Ezen eljárásban megállapíthatják az ÁSZF Versenytörvény-sértő jellegét és az ÁSZF rendelkezéseit – jelen esetben a teljes ÁSZF-et – semmisnek nyilvánítja a hatóság, a vállalkozás pedig új ÁSZF-et készít, amelyet a Gazdasági Versenyhivatalnak meg kell küldenie ellenőrzésre.

Mire hivatkozhat a fogyasztó a vállalkozással szemben, ha a fogyasztó és a vállalkozás között jogvita merül fel, és ebben, a vitával érintett konkrét szerződéses jogviszonyban ezen homályos vagy egyébként érthetetlen általános szerződési feltétel alkalmazása történik meg a vállalkozás részéről?

Egy ilyen konkrét fogyasztói jogvita esetén a hatályos Polgári Törvénykönyv általános szerződési feltétel alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit kell először megvizsgálnunk. A Polgári törvénykönyv (2013. évi V. tv.) 6:77. §-a adja meg az általános szerződési feltétel fogalmát. E szerint ‘Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.’

A második bekezdés szerint ‘az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták’. Azaz a felek között párbeszéd volt az egyes rendelkezéseket illetően, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy a fogyasztó elolvasta vagy inkább elolvashatta az általános szerződési feltételeket és azt elfogadta. Ezzel egybevágóan a Ptk. 6:78. § úgy rendezi az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válását, hogy ‘az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.’

Az e-kereskedelemben ezt click-wrap agreement-tel szokták megoldani. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató által felkínált általános szerződési feltételeket a felhasználónak egyértelműen el kell fogadnia, jellemzően az általános szerződési feltételek közelében elhelyezett, az elfogadást explicit módon is kimondó szövegrészlet mellett megtalálható, az elfogadás (vagy elutasítás) jelzését lehetővé tevő technikai eszköz (ún. check-box) használatával. Ezen rendelkezésekkel nem ütközik az érthetetlen ÁSZF alkalmazása a vállalkozás részéről.

Ugyanezen szakasz a fogyasztók védelmében – miszerint elegendő, ha csupán a megismerés lehetősége fennállt és azt a fogyasztó elfogadta- úgy rendelkezik, hogy ‘külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.’ És ez a feltétel ‘akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.’ Jelen esetben az érthetetlen rendelkezések lehetnek a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérőek, és ezért nem érthetőek a fogyasztó számára („Nem értem, hogy ez a rendelkezés miért kell vagy mi a célja.”). Ekkor ezen, a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések semmisnek minősülnek és ezen rendelkezések nélkül kell az ÁSZF-et figyelembe venni.

A Ptk. 6:86. §-a szerint, „ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések és az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére.” E szerint, ha az ÁSZF nem egyértelmű, akkor a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Tehát ha az ÁSZF olyan formán nem érthető, hogy többféleképpen is értelmezhető, akkor ezt a szabályt kell figyelembe venni.

A Ptk. 6:103. §-a alapján azonban a „fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.” Ennek következménye az, hogy „a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.” Tehát fogyasztói szerződés esetén szigorúbb követelményeket állít fel a Ptk. Ezen követelménynek nem felel meg az érthetetlen ÁSZF. Így tisztességtelennek minősül és ezért semmis a vállalkozás által alkalmazott ÁSZF.

Etikailag vizsgálva az ügyet, 3 féle esetet különböztethetünk meg véleményem szerint.

Előfordulhat az az eset, hogy a vállalkozás szándékosan alakította érthetetlenre az ÁSZF-ét. Úgy fogalmazta meg azt, hogy a fogyasztó ne érthesse. Ennek akkor van értelme, ha el akar rejteni valamilyen rendelkezést a fogyasztó elől. Ez a legsúlyosabb forgatókönyv etikailag (és jogilag is). Ha ilyet tesz a vállalkozás az súlyosan elítélendő etikailag és erkölcsileg, emellett a magyar Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.) is büntetni rendeli, azaz bűncselekmény is. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 373. § (1) bekezdése szerint „aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el”. Tehát ha a vállalkozás jogtalan haszonszerzés végett megtéveszti a fogyasztókat és ezzel nekik kárt okoz, akkor a vállalkozás részéről a felelős személy büntetőjogilag is felel, nem csak az esetleges rossz sajtóhírek megjelenésével kell számolnia a vállalkozásnak.

A második eset szerint a vállalkozás gondatlanul járt el és nem fordított kellő figyelmet arra, hogy az általános szerződési feltételeik érthetőek legyenek. Etikailag ez egy kevésbé súlyos probléma, révén, hogy a fogyasztók irányában rossz szándék nem volt a vállalkozás részéről, azonban a kellő gondosságot sem tanúsították. Véleményem szerint ez az etikai és jogi probléma elég gyakori a mindennapi életben, a legtöbb vállalkozás általános szerződési feltételeit elolvasni igen hosszú idő és nem egyszer nagyon nehéz is megérteni. Véleményem szerint ez nem helyes, etikailag nem megfelelő tekintettel arra, hogy vannak pozitív ellenpéldák is minden iparágban, így egyáltalán nem lehetetlen érthető ÁSZF-et alkotni. Ezek a pozitív példák megmutatják, hogy ha a vállalkozás kellő gondossággal jár el, azaz energiát fordít erre, akkor érthető ÁSZF-et tud készíteni. Ha ezt nem teszi meg, akkor nem etikusan jár el.

Előfordulhat még az az eset is, hogy a vállalkozás gondosan jár el, figyel arra, hogy érthetőek legyen az általános szerződési feltételei, azonban ez mégsem érthető kellően mindenki számára. Ez a magatartás nem ítélhető el véleményem szerint. Ugyanis meg kell húzni egy határt a közérthetőségben vagy más szóval egy közös társadalmi közfelfogást alapul venni és ahhoz igazítani a ÁSZF-ek érthetőségi vizsgálatát. Mert elkerülhetetlenül lesz olyan ember, aki valamit nem ért akár nyelvtanilag, akár logikailag az ő átlagnál gyengébb ilyen képességei miatt.  Ez alatt nem a szellemileg sérült emberekre kell gondolni, ugyanis nekik a gyámjuk, illetve gondnokuk bír a megfelelő belátási képességgel. Az átlag alatti szellemi képességű emberek azonban – tekintve, hogy önállóan járnak el – kiszolgáltatottnak tekinthetők a közérthető ÁSZF-ekkel szemben is.

Összességében az állapítható meg, hogy az érthetetlen általános szerződési feltételek alkalmazása a vállalkozás részéről versenyjogsértő (azaz bírságot és egyéb szankciót vonhat maga után), polgári jogilag semmis, azaz, ha a fogyasztó hivatkozik erre, akkor a vállalkozással fennálló szerződéses jogviszonyában nem alkalmazható az adott ÁSZF. Ezek mellett etikailag is súlyosan elítélendő a megtévesztés céljából érthetetlen általános szerződési feltételek alkalmazása. Valamint az az eset is elítélendő etikailag, ha a vállalkozás nem fordított kellő figyelmet az ÁSZF közérthető megfogalmazására. Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy a vállalkozás ÁSZF-je közérthetőnek tekinthető, de egy-egy vásárló ennek ellenére nem érti azt. Mindezek miatt a vállalkozásoknak jogilag kötelező és etikailag elvárt, hogy érthető általános szerződési feltételeket készítsenek el és alkalmazzanak. Sőt végső soron marketing és PR szempontból sem elhanyagolható, hogy a fogyasztók számára érthető legyen a vállalkozás gyakorlata. Azok a vállalkozások, amelyek erre figyelmet fordítanak, azok járnak a helyes úton minden tekintetben, a többi vállalkozásnak pedig javaslom, hogy tegyék érthetővé általános szerződési feltételeiket.